GALÉRIA
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Jeruzsálem / Az élő Jeruzsálem
Az élő Jeruzsálem
<<
|
|
>>
|
A Nyugati fal a Szentély alatti Templomhegy egyetlen megmaradt támfala. A Morijá-hegyet (ami egy, a magasan fekvő Jeruzsálemből kiemelkedő domb) négy támfallal vették körül; az adódó, megközelítőleg négyszög alakú területet ledöngölték és kikövezték. Erre épült először Salamon király Első Szentélye, majd, évszázadokkal később, a Második Szentély. Több, mint 600 évvel azt követően, hogy a Második Szentélyt Titusz római légiói lerombolták, az ekkor már alig lakott várost elfoglaló arabok két mecsetet építettek a Templomhegyre: a Szikladómnak is nevezett, arannyal bevont kupolás Omár mecsetet és az El Aksza mecsetet. A zsidó eszkatológia – a történelem kiteljesedésével, az “utolsó napokkal” foglalkozó irodalom – szerint a Harmadik, immáron végleges és elpusztíthatatlan Szentély is meg fog épülni, éspedig azon a helyen, ahol az előző kettő. Ami pedig csakis a mecsetek rovására történhet. Ez az iszlám világ számára is egyértelmű. Itt rejtőzik a kibékíthetetlen arab-zsidó, illetve iszlám-zsidó ellentét gyökere, bár a mai, közismerten gyakorlatias izraeliek zöme vajmi keveset foglalkozik a Templomhegy, a Szentélyek vagy a mecsetek problémáival. A palesztinok és – az utóbbi időben az izraeli arabság egyre zsidóellenesebb muzulmán vallási vezetői – annál többet, mint azt a fenti nyilatkozat is tanúsítja.
|
|
|
