|
|
|
ORSZÁGOK, KULTÚRÁK, TÖRTÉNELEM / Izrael, Szentföld, Palesztina / Jeruzsálem / Templom hegy, Haram as Sarif
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A Korán 17. szúrájában az Iszrában (Éjjeli utazás) különös látomásról ír. Idézzük csak! „ Áldás és dicsőség annak, aki Mohamed szolgáját egy éjszaka átvitte a szent imahelyről a legtávolabbi szentélyig. Az útját mi megáldottuk , hogy megmutassuk neki jeleinket, mert Allah hall és lát mindent”. A Korán 17. szúrájában említett legtávolabbi szentély a jeruzsálemi al-Aksza mecset. Érdekesség, hogy a Korán csak ezen az egyetlen helyen tesz említést Jeruzsálemről, de itt sem név szerint, hanem mint a legtávolabbi mecset helyszíneként. A Korán 17. szúrájának története időrendben nem hiteles, mert Omar, a harmadik kalifa, Mohamed halála után, i.sz. 638-ban-a hidzsra (a muszlimok kivonulása Mekkából Medinába) 15. évében foglalta el Jeruzsálemet, és csak ezután építettek a muzulmánok a templomhegyen mecsetet. A hivők valóságként élték meg a Isztrát, és csodás úti kalandot formáltak a próféta lelki élményéből. Utazz velem és nagy dolgok fognak történni veled!- szólította Gábriel arkangyal Mohamedet. És a próféta al-Burák nyergében követte az angyalt. Hegyen völgyön suhantak át, felhők szegélyezték az útjukat. Először a Sinai-hegyre repültek ahol Mózes a kőtáblákon megkapta Istentől a törvényeket, onnan Hebronba , Ábrahám ősatya sírjához, majd Bethlehembe Jézus szülővárosába. Ezután érkeztek a Legtávolabbi szentélyhez. Kapuit ezen az éjszakán a szolgák nem tudták becsukni, mennyei hatalom tartotta nyitva. A prófétát már várták. Ábrahám(Ibrahim), Mózes (Musza) és Jézus (Isza) lelkeivel találkozott, és együtt imádkoztak. Ekkor az égből fénysáv tört elő és megvilágította Jákob kövét. A szikláról hosszú hétfokú létra, a mihrádzs emelkedett az ég felé, és Mohamed felfelé kapaszkodott. Mohamed bejárta a hét eget, látott minden titkot, jutalmat és büntetést, múltat és jövendőt. A hetedik ég felett Allah trónja ragyogott. Az Örökkévalónak kilencvenkilenc neve van, a századikat a legtitkosabbat csak Ő tudja. Hetven fátyol borította az arcát, hogy senki ne láthassa, faragott képet ne készíthessenek róla. Ez a titok Mohamed előtt sem lebbent fel. Allah szívesen fogadta küldöttét. Jobb kezét a próféta vállára tette, bal kezét a mellére, és hosszasan barátságosan beszélt hozzá. Kioktatta az élet minden dolgáról, megmagyarázta az imádság értelmét, az üdvösség útját. Kilencvenkilencezer szót intézett hozzá, és valamennyi tele volt jóindulattal. A titkok feltárása után a próféta kilépett a hetedik ég kapuján és elbúcsúzott Gábrieltől, és Al-Burak hátán Mohamed visszarepült Mekkai házába. Mennyi ideig tartott a csodálatos utazás? Amikor Mohamed felkelt ágyáról, és siettében felborított egy vízzel teli kancsót. Hazatértekor a kancsó széle még nem érte el a földet. Mohamed sohasem beszélt a hét ég bejárásáról, a csodás utazáshoz talán a hosszas karavánutak unalmat elűző meséi, apokrif legendák, apokaliptikus víziók kölcsönözték a legszebb motívumokat. Az Éjjeli utazás szúrája és Mohamed lovának al-Burák patájának nyoma még nem emelte volna Jeruzsálemet az iszlám harmadik szent városának rangjára. A három szent város Mekka, Medina, és Jeruzsálem. A Korán népi értelmezését Abd el-Malik kalifa (685-705) látta el politikai töltettel. Goldziher Ignác A hadísz kialakulása című tanulmányában kibogozta a Jeruzsálemre szerkesztett mohamedán tradíciót. „ Amikor Abd al-Malik omajád kalifa meg akarta akadályozni a mekkai zarándoklatot, mert aggódott amiatt, hogy riválisa Abd Allah b. Zubayr kényszeríteni fogja a szent helyekre utazó szíriai zarándokokat arra, hogy hűségesküt tegyenek neki- akkor kisegítő eszközként a jeruzsálemi Kubbat asz-Szahrához tehető helyettesítő zarándoklat tanához nyúlt. Elrendelte, hogy a kötelező mekkai körülfutás Jeruzsálem szent helyén is megtehető, és ez azonos értékű a Mohamed által a Kába körül előirt körülfutással.” A jámbor teológus az-Zuhari a hadísz segítségével szolgáltatott hátteret a Kalifa rendeletéhez. A hadísz Mohamed prófétára visszavezetet szentesített mondások értelmezése, lényegét tekintve reveláció, mondhatni a Korán melléklete. Abd el-Malik omajád kalifa uralma alatt épült a Kubbat asz-Szahra, a Szikladóm. Abd el-Malik kalifa 691-ben imát mondott az elkészült új szentélyben, és ettől kezdve, dinasztikus változásoktól függetlenül, Jeruzsálem az iszlám harmadik legtiszteltebb városa al-Kudsz, a Szent . |